Igen, minden kedves olvasóm rögtön eltalálta! Még mindig hideg van és esik az eső. A folyó már kiöntött egy kicsit egyszer, száraz úttestet nem láttam 2 hete. Ennek ellenére a hivatalos források szerint továbbra is szárazság van, mivel a talajvíz alacsony. Vagy valami ilyesmi. Még szerencse, hogy a kerttel rendelkezők mostanában nem fogják megszegni a locsolási tilalmat. Mivel nagyon törvénytisztelő emberek. Valamint a legtöbbje nem totál őrült locsolni a sárban tocsogó kertet.
Mivel otthonról nem kaptam túl jó híreket, az unokanővérem kórházba vonul a jövő héten a depresszióm akkor is teljes, ha egyébként viszonylag jó kilátásokkal fog kijönni úgy kb. 1 hét múlva.
Nem sok. Illetve semmi fontos. Az itteni időjárás ezt nem teszi lehetővé. Hideg van - 9-11 fok - iszonyatosan fúj a szél. Szerintem az összes kicsit is instabil fa kidőlt már Angliában, ha ezeket most begyűjtik a következő 10-15 évben semmi dolguk nem lesz fakidőlésügyileg. De az igazi gond, hogy esik az eső. Persze nem állandóan, néha 15-20 perc szünetet is tart. Már nem is emlékszem mikor futottunk utoljára, mászni tavaly ősszel másztunk, kirándulásról csak nagyon önkínzók elmélkedjenek. Rendszeresen unatkozom itthon szimplán csak azért, mert már semmilyen dolognak nincs kedvem nekiállni. Azért dolgozni bementem, éjszakáztam 2x a héten. Ja és főztünk is. Így rögtön át is alakulok főzőbloggá:
Még régebben kaptam Feritől a számítógép asztalhoz egy széket, természetesen az egyik leggyakrabban használt ülőalkalmatosságom, tekintettel arra az időmennyiségre amit a gép mellett töltök ez elég logikus. Így nézett ki nem sokkal azután, hogy megkaptam:
Sajnos a jó sok használat során az ülése erősen kopásnak indult, egyre több darabot hagyva a szőnyegen, majd az előszobapadlón, majd a papucsomon (belül) és mindenütt másutt is. Hiába a műbőr jó tulajdonságai között a kopásállóság nem szerepel.
Bemutatom a laptopomat, ha valaki még nem ismerné:
Ez a kép még egy régebbi desktop háttérrel készült, azóta egy flamingó van fejjel lefelé. De ez most lényegtelen.
Amikor az Apple kihozta a macbook air-t, nagyon tetszett a képeken. Azután elmentünk az egyik boltba és amint megláttam, már tudtam, hogy meg fogom venni magamnak. Még sosem vettem szerelemből laptopot, de gondolom ezt is el kell egyszer kezdeni. Persze azért megvártam míg kijött ugyanaz a típus több memóriával. Ez már régebben volt, azóta együtt élünk. A laptopom, én és Feri. Senkinek nincs oka panaszra. Illetve a laptopnak van, mivel teljesen véletlenül a táskámban hozzáért a kulcsomhoz és keletkezett a tetején egy felületes, de kb. 20 cm hosszú karc. Régóta gondolkoztam rajta, hogy kicserélem, de nem volt szívem megvállni tőle 10 percnél hosszabb időre. Meghát ára is van egy ilyen alkatrésznek rendesen. Így ez egy tökéletesen rendbentartott laptop, egy karccal a tetején. Legalábbis ezt mondta a szerelő, aki átvette. De most előreszaladtam.
Talán már említettem régebben, hogy a kocsim szerelőnél volt. Sajnos nem a szokásos éves ellenőrzésen (itt évente jár le a forgalmi), hanem mert egy felelőtlen - valószínűleg fehér Ford kisteherautó (Feri kimérte) - sofőr csúnyán megtörte az oldalát, majd jó angol? szokás szerint ott is hagyta. Nem meghúzta, hanem komolyan nekiment, ráadásul Feri számításai szerint szemből, nem is tolatva. A kocsim a ház előtt állt, nem lógott ki, ráadásul középső volt a sorban, úgyhogy erősen kellett igyekeznie, hogy így nekimehessen.
Feri olyan jól megírta, hogy ehhez tényleg keveset tudok hozzáfűzni, inkább csak néhány benyomás következik. Ha nem a pápa húsvét hétfői beszéde miatt, akkor nem tudom, hogy mi okból de valami eszméletlen mennyiségű turista volt hétfőn. Iszonyatos szerencsénk volt, hogy a legdivatosabb látnivalókat vasárnap bejártuk, mert legalább háromszor akkora embertömeg kavargott mindenütt. Le is fotóztam a metróperont, ma sem értem hogy sikerült feljutnunk a metróra. De hogy szerencse kellett hozzá abban biztos vagyok.
Feri megírta a római tartózkodásunk első napját (nyugalom, összesen két napot voltunk). Így én csak a magam oldaláról szeretnék hozzátenni néhány részletet. Az utazás a következőképpen alakult: az új beosztásom szerint volt egy hetem szabadon hétfő reggeltől. mivel a húsvét hétfő is beleesett, így összesen 8 napról volt szó. Úgy döntöttünk hazamegyünk Budapestre, család és barátlátogatni, valamint papírügyeket intézni. És utána 2 napra elmegyünk városnézni (mászás még nem jön szóba, Feri ujja szépen javul, de nem 100%-os még). Felmerült Barcelona (anyunak nagyon tetszett tavalyelőtt), Róma (mert ott van) valamiért más most nem. Így utánanéztem a jegyeknek és találtam szombat estére egy olcsót Budapestről Rómába. Az úticél így adott volt, néztem hozzá szállást - sajnos olyan panziót nem találtam ami éjfélkor még recepcióval rendelkezik így hotel lett a dologból. Legyen olcsó, metróközelben, a fórumokon írjanak róla elismeréssel (tehát legyen tiszta, rendelkezzen wifi-vel és ne legyenek rejtett költségek). Ezt lefoglaltam és az előkészületek ennyiben is maradtak, mivel éjszakáztam és ez erősen lekötött. Utánaolvasva több oldal írta, hogy a Colosseum jegyet érdemes előre beszerezni, mivel iszonyatos sorok vannak. Így Budapesten nekiálltam egyik reggel és megpróbáltam a neten beszerezni a jegyeket. A kártya adatainak megadása után kiadta, hogy hiba miatt nem történt meg a tranzakció. Ok, megnéztem biztosan nem küldtek-e emailt, hogy megkaptam a jegyeket mégiscsak. Nem. Vártam egy kicsit. Semmi. Így újra előről kezdve megvettem és kinyomtattam a jegyeket. Majd másnap kaptam egy emailt, hogy megvettem a jegyeket. 2x. Írtam nekik, hogy csak 1x szeretnék jegyet venni és a másikat törölni kéne. Válasz: elküldték a másik 2 jegyet is. Sokat nem foglalkoztam vele, gondoltam - ahogy meg is történt - könnyű lesz eladni. Majd két napja kaptam egy levelet, amiben arról érdeklődnek, visszautalják-e a jegyek árát. Vicces...
A héten itthon voltunk Magyarországon, hétfő este érkeztünk. A szokásos körfutásunkat intéztük, minél több családtaggal és baráttal találkozni. Érvelhetnél, hogy nem lehet egy fél évet egy hétbe belesűríteni, de az igazságtól ez a kijelenés nagyon messze van. Amíg itthon laktunk gyakran évekig nem találkoztunk azokkal az emberekkel, akikkel így félévente/évente összejövünk. Hiszen nincs "majd holnap felhívom". "Majd a jövő héten találkozunk". Vagy most, vagy megint egy fél évig nem. Ez mindenkinek így nekünk is kellő motivációt ad.
Egészen gyorsan telik az idő. Na nézzük mi is történt. A hétvégén Ferivel pattogatott kukoricát készítettünk, valamiért az átlagosnál is jobban pattogtak ki, kicsit aggódtam mi lesz ha ennél is tovább csordul, már jócskán felemelte a fedőt. A konyhapadlónk nincs olyan tisztasági fokon, hogy lehessen róla enni.
A héten egyetlen egy rákos beteget sem találtam, ellenben operáltam egyet, ez jobb érzés. Aztán a szakrendelésen az egyik betegem jött vissza műtét után és nagyon jól van, ez is pozitív volt.
Illetve eddig jó hetem. A múlt héten Feri megvette az új ipad-et (erről ő írt részletesen), kimondottan örültem, hogy nem az utcán üldögélt egész éjjel, egy bevásárlóközpont azért mégis jobb környezet.
Azonban ez a hetem nem indul túl jól, remélem innen már csak javulni fog. Nézzük csak:
- hétfőn egyedül kellett endoszkópos listát csinálnom, a főnököm máshol volt. Rögtön az első két betegben találtam vastagbélrákot. És meg is kellett mondanom nekik. Jó kezdés.
Karácsonyra kaptam Feritől, nagyon örültem neki. Így néz ki:
Irtó pici, eredetileg Nike iPod érzékelőnek hívják és a futócipők talpában elhelyezett kis mélyedésbe kell elhelyezni. Itt képes gyorsulásmérés segítségével információt adni arról, hogy mennyit gyalogol/fut az ember. Bár minden futócipőm adidas ebben a pillanatban, de azokban is van - eredetileg egy adidas érzékelőnek - mélyedés és szerencsére beleillik ez is. Az első nehézséget azt jelentette, hogy a téli futócipő talpában nincs helye, egyszerűen nem elég vastag a talp ehhez. Így ki kellett találnunk egy más megoldást. Ebben a varrógép és Feri segített:
Mint Feri írta meglátogattuk egy barátunkat - Esztert - Sheffieldben. Ennek kapcsán derült ki, hogy ő 4 napot dolgozik - összesen 30 órát egy héten - mivel a többi idejét a mászásnak és egyéb sportoknak szenteli. Így persze kisebb a fizetése, de ő így tudja élni az életét.
Most, hogy két kórházban dolgozunk és új beosztásunk van át kellett számolnom a munkaóráinkat, mivel maximum 48 órát dolgozhatunk egy héten. Ez ilyen fenntről (asszem EU) jövő szabályozás. Persze elosztva, van amikor többet, van amikor kevesebbet. Tudomásom szerint az emberek átlagosan 40 órát dolgoznak egy héten Angliában. Ebben a pillanatban a mi átlagunk 47,65 óra hetente. Nem tudjátok elképzelni milyen nehezen megoldható, hogy mi átlagosan 48 óra alatt dolgozzunk! Persze csak elméletben, gyakorlatban senki nem számolja, amikor benn maradsz (mert a szakrendelés tovább tart, mert a műtétek tovább tartanak, mert az ügyelet túl sok, hogy otthagyd a másikat egyedül, mert valaki rosszul van az osztályon). Kicsit mulatságos, hogy ezt alig tudjuk elérni. Papíron is alig.
Feritől kaptam ajándékba egy tusfürdőt. Málna illatú. Nagyon személyre szóló, itt látható.
Felhívnám mindenki kedves figyelmét, hogy elég sok részletében hasonlít egy vérátömlesztéses zacsira, nekem nagyon tetszik. Gyorsan fel is akasztottam a fürdőszobában, a fehér csempével fantasztikus.
Isten hozott Angliában! Amíg el nem olvad ez az egyetlen megoldás. Rászórni egy adag sós homokot a hó tetejére. Vagy elolvad, vagy nem. Esetleg elolvad a teteje, majd éjszaka ráfagy. Mindegyik verzió tökéletes lehet a hóhelyzet megoldására, hiszen hiába árul minden nagyobb áruház hólapátot, azt még itt használni - rajtunk és a mellettünk lakó lengyelek kivételével - még nem láttam.
Aznap éjszakára amikor hóhullást ígértek, már mindenki rákészült.
Email ment körbe a managertől a kórházban, ki tud bejutni, ki nem, kinek kell szállás ha itt ragad, stb.
Nézzünk szembe a tényekkel, utoljára két hete írtam. A következő történt: egészen normális hetem volt egészen péntekig. Amikor kiderült, hogy Gabi elköltözik. Erről Feri írt is. A legközelebbi (fizikailag is, hiszen 1 házban lakunk) barátaink különvállnak. Természetesen túlzás lenne azt mondani, hogy összeomlik a világunk - nem az Gabi és Krisztián világa - de erősen megrázkódott.
Igen csináltam egy előadást péntekre a beosztott orvosoknak. Majd le kellett mondanom, mivel az új beosztásom szerint pénteken a Pembury kórházban kellett mennem, az előadás meg a másikban lett volt. Futottunk is párszor, nagy a sár. Volt megbeszélésünk a többi velem együtt dolgozó dokival, milyen követelésekkel álljunk elő, hogy javítsuk az ügyeleteken, mivel veszélyesen sok helyen kell lennünk egyszerre. Ha jól emlékszem főztem is, de lehet, hogy nem.
ajándék (11) alku (1) András (1) Anglia (1) Atlasz (2) BA (1) barackbefőtt (1) Barát (7) bazsalikom (2) beteg (22) bevásárlás (5) blog (1) Brown (1) buli (2) Cassablanca (1) citrus (1) comb (2) couscous (1) család (18) Csikós (2) Dan (1) dedikál (1) depresszió (3) easyjet (1) ebéd (2) Egyiptom (4) éjszak (1) éjszaka (8) éjszakai (1) élet (1) email (1) epekő (1) érdekes (1) eső (8) étterem (2) fáradt (2) fasírt (1) fejlámpa (1) felnőtt (1) Feri (4) film (1) foci (1) fogyókúra (1) főzés (31) fudge (1) futás (20) futás, (1) füstriasztó (1) ganglion (3) Goodwood (2) hajfestés (1) hangulat (1) hasmenés (1) henna (1) hímzés, (1) hóhelyzet, (1) hosszútáv (1) Húsvét (1) időjárás (3) intenzív (1) ipad (7) iPhone4 (1) Írország (4) ivás (1) járattörlés (1) karácsony (6) kártya (1) kirándulás (1) kocsi (3) konyha (2) korcsolya (1) könyv (2) lábköröm (1) lakás (4) london (4) macska (3) magok (1) mantra (2) Marokkó (8) Marrakech (4) mászás (6) mellbimbó (1) méz (1) mosás (1) mozi (3) MR (2) munka (25) műszak (1) műtét (4) nagyszoba (1) névnap (4) óraszíjrugó (1) osztálytalálkozó (1) pakolás (1) paradicsom (1) párna (1) party (1) pénzköltés (1) porszívó (1) posta (1) rizs (1) rózsa (3) saját (1) sajttorta (3) sár (1) shaun (1) sielés (1) snidling (1) súly (1) süti (1) szabadság (2) szakrendelés (1) számítógép (2) szerelés (1) szerelés, (1) szombat, (1) születésnap (2) takarítás (1) tanítás (1) temze (1) utazás (59) ügyelet (22) vacsora (1) választás (1) városnézés (2) varrás (1) vásárlás (6) vendég (3) vendégség (1) vidámpark (1) vulkán (1) zöldségleves (2) zsázsa (2)
2010 március (21)
2010 április (12)
2010 május (19)
2010 június (7)
2010 július (8)
2010 augusztus (8)
2010 szeptember (8)
2010 október (9)
2010 november (3)
2010 december (7)
2011 január (11)
2011 február (6)
2011 március (4)
2011 április (3)
2011 május (8)
2011 június (5)
2011 július (3)
2011 augusztus (9)
2011 szeptember (7)
2011 október (6)
2011 november (9)
2011 december (5)
2012 január (6)
2012 február (3)
2012 március (3)
2012 április (7)
2012 május (1)
