Mielött megírom a tegnapi napot - amire egyébként cirka 10 hónapja készülünk, csak a krónikánk pontossága érdekében jelzem, hogy tavaly december 4-én vettük meg rá a jegyeket - köszönöm a jókívánságokat, Feri jobban van. Nincs jól, ezt túlzás lenne kijelenteni, de legalább eszik, nem vagyok egy túletetős fajta, de némileg aggódtam már szerda magasságában. A többi majd kialakul.
Aki eddig nem hallott a Goodwood revival-ról, annak ajánlom Feri tavalyi leírását, mielött folytatja az olvasást nálam:
Felkészültebben érkeztünk Goodwood-ba, mindkettőnkön egész napos sétálásra alkalmas, de nem túl modern jellegű cipő volt és meleg ruha. Ez sajnos nem bizonyult elegendőnek, így kb. 3 óra ott tartózkodás alatt még egy pullóvert beszereztünk nekem. Szép rózsaszín és elfért a kabát alatt nem látszott ki. Kicsit aggódtam, hogy nem fogom annyira élvezni, mint a tavalyit, hiszen nem lesz meglepetés, de reggel 9 és este 7 között egy pillanatig sem unatkoztam. Állandóan le kellett ellenőrizni, minden úgy van-e mint tavaly és rácsodálozni az újdonságokra. A tesco pénztárosok egyenruhája változott, szerintem nagyon jó lett:
A Telegraph-tól volt kinn egy újságot áruló gárda, ez új volt (felhívnám a figyelmet a kocsira az újságosfiú mögött):
A mi ruhánk idén kölcsönzőből jött (és nem Gabitól kértem kölcsön), mivel ragaszkodtam hozzá, hogy nővér legyek. Ellenben a fityulát mi varrtuk hozzá (én varrtam Feri hathatós, néhol kiabálásba hajló segítségével). Rengeteg korabeli képet átnéztem a neten, hogy annyira autentikus legyen amennyire ez egy párnahuzatból és kartonpapírból elérhető. Ferinek egy RAF (Royal Air Force = Királyi Légierő) egyenruhát kölcsönöztünk, nem nagyon kedveli a katonaruhákat, de bevállalta egy napra. Nagy sikerünk volt, jó néhány képet készítettek mások is rólunk. Szerintem a fityula miatt, volt rajtam kívül jó néhány nővér még, őket senki nem fotózta.
Itt egy kép rólam kabát nélkül - gyönyörű napsütés volt, de iszonyatos szél így ezt csak a kép kedvéért vállaltam be kb. 2 percre:
Ferivel a versenyt néztük délután, ez a kép ott készült:
Volt crossmotoros bemutató is, nekem az volt az egyik kedvencem:
Majd az utolsó elötti versenyben elöttünk csúszott ki egy kocsi. Csakhogy senki ne gondolja, ezek az emberek (és kocsik) nem versenyeznek teljes erőbedobással:
A versenyzőt végül is kb. 6 ember szedte ki a kocsipalacsintából, de saját lábán - kétoldali támogatással - ment le a pályáról. Megtapsoltuk.
A vicces a dologban, hogy a délutáni sétánk egy része azzal telt, hogy azt vitattuk meg mit fogunk felvenni jövőre. Mintha nem is volna kérdés megyünk-e...