Ami igazán nem az én hibám, én hívtalak. Ez mindenkinek szól! Nem lehet mondani, hogy nem hívtunk, hát tessék szólni, hogy mikorra pakoljuk ki a vendégszobát. Ok anyu még megússza a fejmosást, ő volt tavaly ősszel, meg Helli néni is, ő májusban jön (Addig még valahogy ki kell takarítani. Alaposan. Egy átlagos látogatónak általában elég egy normál takarítás, de az anyáknál muszáj nagytakarításnak megelőznie az érkezést, MINDENT észrevesznek. A mikró belsejét is.)
Úgyhogy gyorsan körbevezetlek megint, csak előtte a szokás szerinti mentegetőzés:
Igen, tudom, hogy 2 hete nem írtam. Mentségemre szóljon, hogy nem volt szabad hétvégém. A múlt hétvégén szombaton sajnos haza kellett utaznunk temetésre, este vissza, vasárnap ügyeleti műtéti napom volt. Az azelőttin is hazautaztunk, esküvőre! (Hogy szegény családom hogyan bírja ezt az állandó fuvarozást/ágyazást/szobaköltözést arról fogalmam sincs). Na jó szóval Gabi esküdött egy James nevű - tök kedves - pasival. Magyarországon. Persze délelőtt még átugrottunk a húgomhoz, beszélgetni és a macskának játékot dobálni (Emberbaráti kötelesség volt, Vacak annyira élénk macska, kell az erősítés játékdobálásban, a húgom már teljesen kimerült). Meg akkor már megcsinálta a hajamat az esküvőre (tök jól sikerült). Ezek után csoda, hogy jóval később indultunk tőle, mint terveztük? Úgyhogy majdnem lekéstük az esküvőt. Éppencsak nem. Azután még volt egyházi esküvő - olyan naagyon hideg volt, jaj. És így tettem szert egy esküvői ruhára. Ugyanis Gabi vállatlan ruhát választott az esküvőre. Meg egy április elejei időpontot. Ez a két döntés nem tűnt rossznak egészen az esztergomi bazilikáig, ahol látszott a leheletünk. Benn. Így került a fehér kardigánom Gabi perelinje alá és vett részt - ez azért szégyen egy házasságellenes háztartásban - egy egyházi! esküvőn. Itt a menyasszonyi ruha közelebbről, gyönyörű, de nem volt bazilikakompatibilis:
Egyébként nem tudom, honnan veszik a bátorságot a nők a férjülésre, Feri például az esküvő másnapján már egy másik nővel aludt. Mindezt úgy, hogy egész éjjel velem bulizott. Ok legalább nem egy idegen nővel.
De addig is amíg ránk írsz, hogy mikorra tudsz repülőjegyet foglalni, egy kis körbevezetés:
Mindkét orchidea kivirágzott
A kaktusz is
Valamint a rózsa
A Gibraltárról csempészett majomkenyérfa egyeduralomra tör, szerintem azt tervezi hogyan fogja kinyomni az ablakot. Jól halad a tervezésben.
Pedig nagyobb cserepet nem fog kapni, ugyanis a tavaly kinntre elhelyezett növények nincsenek annyira jól. Szóval... úgy tűnik, sem a pálma, sem a citrusnövény nem volt képes elviselni az angol telet (nem hibáztatom őket, nekem se megy könnyen).
Balra van a pálma, jobbra a citrus. Sajnos az idegenvezetés szükséges:
A levendula viszont köszöni, jól van.
A paradicsommag a kisszoba ablakában nem hajlandó kihajtani
A Helli nénitől kapott karácsonyi kaktuszágak még nem döntötték el legyökereznek-e, vagy sem. A betörők félrevezetetésére kaptak egy zsázsa feliratú cserepet. A statisztikák szerint Angliában elhanyagolhatóan ritkán lopnak zsázsa feliratú cserepet.
A mászófalunkon szaporodnak a fogások, itt most az otthonról hozott (még a nagyon régi mászótársaimtól ajándékban kapott) darabok száradnak átsikálás után.
Ezen kívül jópárszor voltunk futni, igyekszünk kertet rendezni is - erről most nem teszek fel képeket, valamint csütörtök éjjel/péntek hajnalban megszületett a tőlünk néhány háznyira lakó Ola és Szabolcs első gyermeke Emily:
Bár Emily még nincs teljesen két napos, de már profin tudja a "akármelyik könyv mondja, hogy fejjel előre kell megszületni én nincs azaz ég, hogy megfordulok" és a "bármit csinálnak is a szüleim és a nővérke én nem fogok enni" játékot. Úgyhogy mindenki ugrál körülötte, beleértve minket is. Ahogy kell.
Szóval ezért nem volt időm írni mostanában.