Egészen gyorsan telik az idő. Na nézzük mi is történt. A hétvégén Ferivel pattogatott kukoricát készítettünk, valamiért az átlagosnál is jobban pattogtak ki, kicsit aggódtam mi lesz ha ennél is tovább csordul, már jócskán felemelte a fedőt. A konyhapadlónk nincs olyan tisztasági fokon, hogy lehessen róla enni.
A héten egyetlen egy rákos beteget sem találtam, ellenben operáltam egyet, ez jobb érzés. Aztán a szakrendelésen az egyik betegem jött vissza műtét után és nagyon jól van, ez is pozitív volt.
Elnézést, hogy nem jelentkeztem mostanában, ez a hét elég fárasztóra sikeredett. Mint Feri is megírta használhatatlan állapotban érkeztem haza. Kedden és szerdán ügyeltem, ami kedden azzal járt, hogy műtőben kellett lennem és ügyeletes voltam egyszerre. A manager magán kívül volt, hogy micsoda dolog, miért nem kértem meg egy kollégámat, hogy tartsa a frontot az ügyeleti munkával, ha egyszer dolgoznom kell mellette. Mert az egyértelműen az én döntésem és választásom, hogy rohangálok mint egy bolond és két helyen próbálok lenni egyszerre. Legalább 2000-szer elmondtuk mindenkinek, nincsen elég ember, vagy csökkentik a munkaterhelést, vagy elő fog fordulni ilyen helyzet. Minden alkalommal rácsodálkoznak a problémára.
Tegnap fáradt voltam így elmaradt az írás. Úgy tapasztalom, akkor fáradok el legjobban, ha alig dolgozom napközben. A várakozás sokkal rosszabb. Ha van 3 dolgom a napban, ami között 30-40 perc várakozási idő van, estére olyan vagyok mintha kiütött volna valaki.
Akkor a növekvő növények helyzete háztartásunkban:
már minden növény átkerül a keltetőhelyről = konyha, sötét, a faiskolába = nagyszoba, déli, a legnaposabb nagy ablakkal. A zsázsa abszolút nyerő, ahogy Feri dokumentálta is forog a nap után és nő.